Mély gombás fertőzéseknek nevezzük azokat a kórképeket, amelyek a bőr mélyebb rétegeit, a szubkután szöveteket és a bőrfüggelékeket érintik. Bár súlyos, életveszélyes szövődményekkel járó megbetegedések, kevésbé merülnek fel a diagnózisalkotás során.

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki. 

A citokinviharral jellemezhető haemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) primer formájában genetikai eltérések vezetnek a citotoxikus sejtfunkció zavarához, míg a másodlagos formákban infekció, malignus betegség, gyul­ladásos reumatológiai kórkép, primer immunhiány vagy gyógyszeres kezelés provokáló szerepe feltételezhető.

A veleszületett és a szekunder immunhiányos állapotok száma folyama­tosan növekszik. Az immunológiailag sérült betegek ellátása a háziorvo­sokra jelentős feladatot és felelősséget ró. Az alábbi összefoglaló a klinikai gyakorlatban alapvető diagnosztikus és terápiás szempontokat tekinti át.

A közönséges variábilis immunhiány (CVID) nagyfokú klinikai heterogeni­tást mutató, veleszületett immunhiányos állapot, amely felnőttkorban is manifesztálódhat. A fertőzéseken túl az immunszabályozási zavarból eredő autoimmun betegségek, daganatok is gyakoriak, ami nehezíti a betegség felismerését. Mivel bármely szakterület orvosa találkozhat CVID-ben szen­vedő betegekkel, a kórkép ismerete mindenki számára hasznos.

A mindennapi munkánk során folyamatosan alkalmazunk olyan készítmé­nyeket, melyek a QT-intervallum megnyújtását okozhatják. Amellett, hogy ez nem gyakori mellékhatás, egyre több gyógyszer, közöttük a célzott rák­ellenes szerek kapcsán derült ki, hogy megnyújthatják a QT-intervallumot, így szükségessé válhat e mellékhatás részletesebb áttekintése. Jelen dol­gozat célja a QT-megnyúlással kapcsolatos ismeretek összefoglalása, kü­lönös tekintettel a daganatos betegekre, mivel megfelelő körültekintéssel ez az állapot elkerülhető, korán felismerhető, kezelhető. Szem előtt kell tartani azt is, hogy mivel a malignitás általában jelentős morbiditással és mortalitással jár, a célzott terápiák hatékonyságából származó előnyök meghaladják a veszélyes kamrai ritmuszavarok kockázatát.

A primer immundeficienciák (PID) a molekuláris és klinikai orvostudomány látványosan fejlődő területei, amelyek mind az elméleti immunológiában, mind a gyógyító-megelőző betegellátásban új koncepciókat és gondolko­dásmódot hoztak. A PID-del kapcsolatos paradigmaváltás kiterjed a beteg­ségek epidemiológiájára, diagnosztikájára és kezelésére egyaránt. A több mint 260 PID gén és 300 PID betegség felfedezése és megismerése drámai fejlődést hozott az immunterápia területén is.

A nyirokcsomó-nagyobbodás lehetséges okai között szerepelnek malignus folyamatok is a fertőzések, autoimmun betegségek, gyógyszerek és iatrogén tényezők mellett. Érdemes különbséget tenni lokalizált és generalizált el­térések között; előbbiek mögött sokszor a nyirokelvezetés helyi zavarát kell keresnünk, a generalizált limfadenopátia szisztémás betegséget jelez­het. A malignus folyamat kockázati tényezői a 40 év feletti kor, a férfi nem, a kaukázusi rasszhoz tartozás, az érintett nyirokcsomók szupraklavikuláris elhelyezkedése és a szisztémás tünetek. A szupraklavikuláris, popliteális és inguinális régióban a tapintható, az epitrochleáris régióban az 5 mm-nél nagyobb nyirokcsomókat tekintjük kórosnak.

A cikk alapellátó orvosoknak foglalja össze a felnőttkorban ajánlott védő­oltásokat. Az oltási ajánlásokhoz megfogalmazott szempontok – életkor, aktuális immunállapot, élethelyzet, a védőoltással elérendő cél – mellett kitér az olthatóság megítélésének fontosságára is. 

A hazájukból kivándoroltak száma ma világszerte mintegy 60 millió. A me­nekültek, menedékkérők, rendezetlen státuszú külföldi állampolgárok or­vosi ellátása több európai országban, köztük Németországban nagy kihívás az egészségügy számára. E téren számos szinten korlátokba ütközünk. Az itt bemutatott eseteken keresztül megismerhetjük az ellátást akadályozó, nehezítő tényezőket, és szó esik a megoldás lehetőségeiről is.